Jön a baba! Fel lehet készülni a szülésre?

Derült égböl a villámcsapásként 28 éves koromban, azaz 4 éve lettem várandós.

A felismerés körülménye a “halvány csík is csík” iskolapéldája volt. De ez a csík olyannyira halvány volt, hogy csak másnap reggel mutatta meg magát, pont mielött a tesztet a kukába akartam dobni.

A felismerés meglehetösen felkavaró volt. Az öröm és boldogság mellett, megjelent a kétségbeesés és a félelem az ismeretlentöl. A félelem, aminek a kialakulásáért utólag a külsö tényezöket okolom, leginkább a médiát.

Kislány korom óta állandó barátnös téma volt a szülés.

Ha elkezdtünk róla beszélgetni a szünetben, az biztos, hogy mindenkit elfogott a szorongás. Nem csoda, hiszen a biológiai tényeken kívül, nem tudtunk róla semmit. Illetve annyit, amennyit a mozifilmekben láttunk, vagy fél füllel hallottunk, arról pedig jobb nem is beszélni.

Tehát felbukkant a második csík, öröm és boldogság a köbön, rajtam pedig szép lassan elhatalmasodott a félelem attól ami rám vár. Mélyen magamba szálltam és elhatároztam, hogy testileg és lelkileg felkészülök az anyává válásra.

Ez miben nyilvánult meg? Erröl szeretnék most egy kicsit bövebben írni.

A testi felkészülés radikális életmódváltással kezdödött. Bizonyára azt már Te is tudod, hogy rengeteg kozmetikumokban használt adalékanyag bizonyítottan negatív hatással van a magzatra, ezért ettöl kezdve ilyesmit nem használtam. Így kerültem kapcsolatba a kézmüves kozmetikumokkal, és ekkor indultam el a jelenlegi célom felé. Számüztem a hagyományos kencéket. A mai napig is aprócska a termékrepertoár amit a börömre kenek. Amióta a tüsfürdöt lecseréltem a saját magam által készített natúr szappanra, azóta elbúcsúztam a testápolótól. A pocakom ápolására növényi vajakat és olajokat használtam, az ajkaimra illóolajjal illatosított sheavajat, deoként pedig a saját fejlesztésü krémdeómat.

De ez még nem volt elég, jött a következö lépés. Egy új élet fejlödött bennem, belölem, abból amivel én saját magam táplálom, ezért arra a döntésre jutottam, hogy kívánósság ide vagy oda, vége a hedonizmusnak. Elhagytam a cukrot, édességet és mindezt nagy mennyiségü zöldségre, salátára cseréltem. Reggelire gyümölcs, ebédre saláta, vacsorára pedig isteni zöldéglevesek. A köztes étkezéseket pedig magvak és turmixok alkották. Mindez nem volt hiábavaló, hiszen a kezdeti idöszakban felmerülö vashiány a következö ellenörzésre már mesterséges vaspótlás nélkül normalizálódott.

A környzetemböl is el szerettem volna tüntetni a vegyszereket, így elhagytam a tisztítószereket. Az ecet a szódabikarbóna és néhány illóolaj lett a legjobb takarító társam, valamint a mosószert és az öblítöt mosódióra és mosóparfümre váltottam. Kezdetben szkeptikus voltam, de nagyon gyorsan rájöttem, hogy ezekkel a hagyományos, olcsó és természetes anyagokkal tökéletes takarítást lehet végezni úgy, hogy mindeközben kíméljük magunkat, a környezetünket és a pénztárcánkat is.

A babavárás alatt szerencsér nem adódott semmi komplikáció, így lehetöségem volt végig sportolni. Szigorúan annyit és olyat, ami igazán jól esett. Nekem az elliptikus tréner és a lazább aerobic vált be, de van akinek a futás sem jelent gondot- számomra kellemetlen rázkódó érzés volt, ezért nem eröltettem.

Mindent be akartam vetni, így esténként az intim torna sem maradhatott el, amit egyébként azóta is nagyon jó dolognak tartok. Vettem egy Kriston Intim Torna DVD-t és minden este végig csináltam a napi penzumot. Ez nagyon mulatságos, próbáljátok ki!

A test mellett szorosan ott halad a lélek is.

Azt hiszem, hogy számomra a lelki felkészülés még többet nyomott a latban mint az összes többi “intézkedés”. Választottam egy dúlát, Puroszné Nagy Magdit, akinek nagyon sokat köszönhetek, hiszen végig kísérte a lelki ráhangolódásomat és nagyon sokat segített. Megválaszolta a kérdéseimet, és támaszt nyújtott a kételyeimben. Rengeteg szuper “szakirodalmat” ajánlott, mindet elolvastam egytöl egyig. Kedvencem Ina May Gaskin Útmutató szüléshez címü könyve volt. Az itt olvasott szüléstörténetek vittek közel a folyamat megismeréséhez és megértéséhez. Ez a könyv olyan nagy hatással volt rám, hogy bár amit olvastam könyvtári példány volt, beszereztem egy sajátot is, hogy azt késöbb a kislányomnak ajándékozhassam, ha eljön az ideje.

Próbáltam a biztosra menni, így az utolsó hetekben természetesen nem maradhatott el a málnalevél tea és a homeopátiás szülésfelkészítés sem.

Nem tudom, hogy mi lehetett a titok nyitja, de a szülésem több volt, mint ideális és nincs olyan nap, hogy nem gondolnék rá nosztalgikusan.

De, hogy mi is történt akkor és ott? A következö bejegyzésböl megtudhatjátok!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük