Brazil finomság

Úgy alakult az életünk, hogy munkából kifolyólag meglehetösen sok idöt töltünk Brazíliában.

Ezek az idöszakok, nagyon izgalmasak és számtalan jópofa, és kevésbé jópofa történetet tudnék róluk mesélni. Azt hiszem, hogy a blogolás folyamán néhányra biztosan sort kerítek.

Brazília egy gyökeresen más világ és kultúra, mint a miénk. Ennek megvan a szépsége és mindemellett a nehézsége is. Ha éltetek már huzamosabb ideig külföldön, akkor Ti is biztosan részesei voltatok ezeknek a vegyes érzelmeknek. Elöszört jó, mert új, mert izgalmas. Új ingerek és impulzusok érnek, utána pedig jön a hiány… Minden hiányzik, elöször a család, azután a kutya, macska, aranyhal, ékszerteknös. Majd jön a következö stádium, amikor már tárgyak hiányoznak. Hiányzik a kanapéd, az ágyad a széked a bicskád. A harmadik stádium, amikor elkezdesz éhezni, kívánod a hazait, kolbász, szalonna, Anya oldalasa na meg az almás sütije. A végsö stádiumban pedig már az illatok, a színek is honvágyat ébresztenek. Én például rendszeresen, kolbász friss zöldpaprikával kombinációjának az illatát hallucináltam az óceán parton. Volt ott languszta, meg lazac, trópusi gyümölcs dögivel, de amikor a férjem a születésnapomon elvitt egy étterembe, ahol a szakács megjegyzem a hazaihoz képest egy verébcomb méretü kacsacombot sütött, majdnem elmorzsoltam egy pár könnycseppet…végre valami hazai!

Azonban az ínységes idökben az ember sokkal találékonyabb.

Kénytelen- kelletlen feltérképezni a helyi konyhát és a brazil konyhában is vannak igazán ízletes fogások. Egy nagyon egyszerü és nagyon népszerü receptet szeretnék veletek megosztani, ami nem más mint a Pão de queijo (páo di kézsu) ami körülbelül annyit tesz sajtkenyér.

Töredelmesen bevallom, elsö fogyasztásra nagyon furcsa volt, leginkább az állaga miatt. Meg voltunk róla gyözödve, hogy a brazilok még pogácsát sem tudnak sütni, legalábbis nyersen eszik.

Azt már el is árultam, hogy a Pão de queijo egy pogácsa szerü sós étel. Brazíliában szinte mindenhol lehet kapni, vannak kimondottan erre az ételre specializálódott üzletek, ahol különféle szószokkal lehet rendelni. Az adagnak megfelelöen kicsi vagy nagy papírpohárba rakják a forró golyócskákat és kézzel csipegetik.

Az íze finom sajtos, sós. Az állaga viszont kívül ropogós, belül enyhén nyúlós, gyurmához hasonlatos. Talán ez a tulajdonsága furcsa elöször, de eddig akárkinek sütöttem, mindenki imádta.

Nézzük a receptet:

250g tápióka keményítö (biobolt)

60ml olvasztott kókuszolaj, vagy olívaolaj

120 ml tej

fél evökanál só

1 tojás

125 g apróra reszelt parmezán vagy padano (Aldiban szoktam venni)

Elkészítés:

A tápióka keményítöt egy nagyobb tálba szórom. A tejet az olajat és a sót összeöntöm és kissé megmelegítem (nem szabad forralni). A langyos keveréket a tápióka liszthez öntöm. A liszt furcsán viselkedik, megkeményedik, de addig keverd egy fakanállal, míg nedves homokoz hasonló állagú nem lesz. Ha ez megvan, add hozzá a tojást és alaposan dolgozd össze fakanállal. Végül öntsd bele a sajtot, majd kézzel gyúrd össze. Akkor jó az állaga, ha kis golyókat tudsz belöle formázni. Ha ennél lágyabb lett, tegyél bele egy kis tápióka keményítöt. Óvatosan adagold, mert nagyon kevéstöl már sokkal formázhatóbb állagot kap. Az így kapott tésztát felezd egészen addig míg 8 egyforma adagot nem kapsz, majd ezeket a nyolcadokat oszd mind három részre, így 24 golyócskád lesz. Formázd öket szépre. Tedd sütöpapírral kibélelt tepsire és 180 forkra elömelegített sütöben kb. 15-20 percig süsd. Ne várd meg míg pirosodik! Amikor kész, kívül éppen hogy elkezd színt kapni, kicsit sápadt, de már kemény.

Nagyon gyorsan elkészíthetö, gluténmentes és tuti leveszed vele a vendéged a lábáról. Szigorúan forrón fogyasztandó, ha fokozni akarod az élvezeteket tunkold krémsajtba.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük